Hírek
2019. Március 31. 05:00, vasárnap |
Belföld
Forrás: mti
A választók megtilthatják, hogy nevüket és lakcímüket kiadják a pártoknak
Azok a választópolgárok, aki nem szeretnék, hogy a májusi európai parlamenti (EP-) választás kampányában a pártok megkeressék, kérhetik a választási irodától, hogy ne adja ki nevüket, lakcímüket.
A pártok azokon a telefonszámokon is megkereshetik a polgárokat, amelyek a nyilvános telefonkönyvben szerepelnek, és amelyek marketing- és tájékoztatási célú felhasználását az érintettek nem tiltották meg. Emellett a korábban a pártok rendelkezésére bocsátott elérhetőségeken is megkereshetik a választópolgárokat.
A választási eljárásról szóló törvény lehetővé teszi a nyilvántartásba vett pártoknak, hogy a kampány céljaira igényeljék a szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárok nevét és lakcímét a Nemzeti Választási Irodától (NVI).
A megkereséseknek az NVI legkorábban akkor tehet eleget, ha a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) nyilvántartásba vette a párt listáját, és csak akkor, ha a kérelmezők igazolják, hogy befizették az adatszolgáltatás díját.
Ezeket az információkat kizárólag közvetlen politikai kampány céljára lehet felhasználni, másolásuk, harmadik személynek történő átadásuk tilos. Az adatokat legkésőbb a szavazás napján meg kell semmisíteni.
A választópolgárok - összhangban információs önrendelkezési jogukkal - megtilthatják, hogy a választási szervek kiadják a jelölőszervezeteknek az adataikat. Az ehhez szükséges nyomtatványt a választópolgárok a helyi választási irodához juttathatják el, vagy az NVI honlapján tölthetik ki.
A pártok a telefon-előfizetői névjegyzékből is szerezhetnek név- és lakcímadatokat. A telefon-előfizetők az egyéni előfizetési szerződésben szabadon dönthetnek arról, személyes adataikat miként kezeljék. Aki tehát nem szeretné, hogy telefonon felhívják a pártok, annak a telefonszolgáltatónál is jeleznie kell ezt az igényét. A telefonon keresztüli kampányoláshoz csak a friss, aktualizált telefonkönyv, elektronikus adattár használható fel.
A pártok kampányukban felhasználhatják a korábban gyűjtött szimpatizánsi adatokat is, de csak bizonyos feltételekkel. A pártok kifejezetten szimpatizánsi adatbázis építése céljából vagy aláírásgyűjtéshez, civil kezdeményezéshez kötődően gyűjthettek személyes adatokat.
Ha a választópolgár kizárólag valamelyik politikai kezdeményezés megvalósításáért bocsátotta rendelkezésre adatait, úgy ezeket, mihelyt az adatkezelés betöltötte célját, a pártnak törölnie kellett. Sok esetben azonban a kezdeményezés mellett kifejezetten kapcsolattartás céljából is átadhatta az érintett személyes adatait.
Ha az érintett időbeli korlátozás nélkül bocsátotta rendelkezésre ezeket az elérhetőségi adatokat, akkor ezek tárolása, kapcsolattartásra való kampánycélú felhasználása mindaddig jogszerű, amíg a polgár adatainak törlését a pártnál nem kezdeményezi.
Aki tehát korábban megadta személyes adatait kapcsolattartás céljára egy pártnak, de a kampány ideje alatt mégsem kíván személyre szóló kampányüzeneteket kapni, az adott pártnál kell kérnie adatai törlését.
Ezek érdekelhetnek még
2026. Július 12. 13:00, vasárnap | Belföld
MTVA: a közszolgálati hírszolgáltatás összehangoltan és fokozatosan újraindul a közmédia felületein
Megkezdődött a hírszolgáltatás fokozatos újraindítása az M1 képernyőjén, a közmédia rádiós felületein, valamint a digitális platformokon
2026. Július 12. 10:00, vasárnap | Belföld
Magyar Péter: hétfőn az Országgyűlés elfogadja az alaptörvény 17. módosítását
Hétfőn az Országgyűlés elfogadja az alaptörvény 17. módosítását. A köztársasági elnöknek öt napja lesz, hogy aláírja azt. Ha nem teszi meg, akkor megindítható ellene a megfosztási eljárás
2026. Július 11. 14:00, szombat | Belföld
Orbán Anita: a Nyugat-Balkán uniós csatlakozása Európa versenyképességét is erősíti
A Nyugat-Balkán térségének stabilitása Magyarország és egész Európa biztonságát, uniós csatlakozása pedig Európa versenyképességét is erősíti
2026. Július 11. 13:00, szombat | Belföld
UniCredit: idén 1,3 százalékkal, jövőre 2,5 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság
Idén a magyar GDP-növekedése 1,3 százalékos lehet, majd jövőre a beruházások fellendülésével 2,5 százalékra javul
