- mondta Kiss László csillagász az M1 aktuális csatorna műsorában szerdán.
Kiss László, akit azzal kapcsolatban kérdeztek, hogy az aszteroida 2135-ben veszélyt jelenthet-e a Földre, mert pályája közel húzódik hozzá, ismertette: "parányinak számító kisbolygó" a Bennu, amelyet 1999-ben fedeztek fel Amerikában és az egyiptomi mitológia egyik szereplőjéről nevezték el. Az égitest mintegy ötszáz méter átmérőjű, körülbelül kétszer akkora, mint a Gellért-hegy.

Az Apollo-típusú kisbolygók közé tartozik, ami azt jelenti, hogy pályája a Föld-pálya közelében húzódik és bizonyos időszakonként megközelíti a Földet - közölte.

Hangsúlyozta: ezek az égitestek a Naprendszer kezdetéről itt maradt törmelékeknek tekinthetők, abból a por-és gázfelhőből hordoznak információt, amelyből kialakult a Föld, a Hold és a bolygók a Merkurtól a Neptunuszig. Anyagi összetételének tanulmányozásával azt lehet kideríteni, hogy miből jött létre a Naprendszer.

Részletezte: a Bennu mozgását nemcsak a gravitáció irányítja, hanem az úgynevezett Jarkovszkij-hatás is - fűzte hozzá -, amelynek lényege, hogy mivel az égitest egy irányból, a Napból kapja megvilágítását, ezért egyrészt egyenetlenül melegszik fel, másrészt a kapott hőt kisugározva kis mértékben módosítja saját pályáját.

Kiss László közölte: ahhoz, hogy meg tudják mondani, 120 év múlva becsapódik-e az aszteroida, helyszíni méréseket kell végezni, nagyon pontosan ismerni kell az égitest alakját és ki kell számolni ezt az erőhatást is.

Kiss László úgy fogalmazott: az aszteroida aktualitását nem a becsapódással való "riogatás" adja, hanem az, hogy a NASA a jövő hónapban elindít egy többéves projektet, amelynek keretében az Osiris Rex elnevezésű űrszonda megérkezik a Bennuhoz 2018-2019 fordulóján, leszáll a felszínére, másfél-két kilogrammnyi mintát összegyűjt és 2023-ban visszatér a Földre. A Bennu pályája néhány évente a Föld közelében húzódik, ezért ezekben az időszakokban viszonylag kis energia-befektetéssel megközelíthető az égitest.