A beruházás 1,8 milliárd forintból valósul meg, amit a Vidékfejlesztési Programból finanszíroznak. A várhatóan 1, 5 milliárd forintos éves működtetési költséget pedig a Kárenyhítési Alapból biztosítják, s így a gazdák számára nem jelent pótlólagos kiadást.

Győrffy Balázs kiemelte: Jelenleg az ország területének mintegy harmadát védi jégkár mérséklő rendszer, amit Tolna, Baranya és Somogy megyében működtet a Dél-Magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés (NEFELA). Kedvező hatását Fejér megye déli területei is „érzik”, de a megye többi része védtelen a jégveréssel szemben, amiből az idén is kijutott egyebek között Mór környékének.

Országosan a mezőgazdasági károk mintegy ötödéért „felelős” a jég, tavaly például a bejelentések alapján, mintegy ötvenezer hektáron okozott kisebb, nagyobb károkat. A NEFELA számítása szerint a rendszer működtetésére fordított minden forint csak az agráriumban 33 forintnyi értéket ment meg, s védi az épületeket, a gépkocsikat azaz számottevően mérsékli a mezőgazdasággal nem összefüggő károkat is.

A számítások szerinti 50 milliárd forint megmentett érték egyébként tízszerese a kamara országos, évi tagdíjbevételének – magyarázza a NAK megyei elnöke. A rendszer működéséről Kiss Norbert Ivó elmondta: a védekezésnél a déli megyékben, valamint több országban már bevált módszert alkalmaznak.

Hogyan működik a jégeső-elhárítás?

Az összes jégeső-elhárítási módszer alapja ugyanaz: reagens anyagot (ezüst-jodid) juttatni a felső légrétegekbe, ezzel befolyásolva a jégképződést. A cél a jégszemek méretének csökkentése. Ez úgy történik, hogy az ezüst-jodid a jégkristály szerkezetéhez nagyon hasonló mikron méretű molekulái kristályosodva magukhoz vonzzák a vízrészecskéket, így a vízpárából sok apró jégszem keletkezik, ezáltal megakadályozzák a nagyobb jégdarabok kialakulását. Az apróbb jégszemek pedig ráadásul lassabban esnek le, tehát hosszabb időt tölthetnek a pozitív hőmérsékleti tartományban, így olvadással is csökkenhet a méretük.

Szerencsés esetben esőcseppekként érik el a talajt, de legalább is jóval kisebb és lazább szerkezetű jégszemekként hullanak le, így az általuk okozott kár is jóval kisebb lesz. A jégkárcsökkentés tehát azon az elven működik, hogy rengeteg mesterséges apró „jégmagot“ hozunk létre a reagenssel. Jelenleg három módszert használnak sikeresen a jégesők elhárítására: a talajgenerátorost, a rakétást és a repülőgépest. A rendszer beindításához a jégeső érkezése előtt 2-3 órával a meteorológiai szolgálat ad riasztást.

A tervek szerint Fejér megyében 30 talajgenerátort helyeznek el. Már toborozzák azokat a kezelésükre vállalkozókat, akik a generátor telepítési helyszínének közelében élnek, s a „jégeső-szezon” idején, azaz májustól szeptember végéig, a nap 24 órájában rendelkezésre állnak.