A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság tevékenységének jelentős részét képezi a kezelésükben lévő állami vízfolyások, állóvizek és a hozzájuk tartozó vagyontárgyak működtetése, üzemeltetése, fenntartása és fejlesztése.

Az igazgatóság működési területe magába foglalja Fejér, Tolna és Veszprém megyét, a központ Székesfehérváron található, négy területi egységük Siófokon, Szekszárdon, Székesfehérváron és Veszprémben működik – fejtette ki a Fejér Megyei Hírlap érdeklődésére Tóth Sándor, az igazgatóság műszaki igazgatóhelyettese.

Vízgazdálkodás és vagyonkezelés

Területük 436 településén egymillió állampolgár él és dolgozik. A mintegy 13 ezer négyzetkilométernyi terület földrajzi és vízrajzi szempontból is nagyon változatos, s nemcsak felszíni, de felszín alatti vízkincsben is gazdag, a mélyben bújik meg a Dunántúli-középhegység karsztvízkészlete. Vagyonkezelésükben van hazánk természetes nagytavai közül a Balaton és a Velencei-tó, valamint 10 víztározó, 120 kilométer folyó, 924 km kisvízfolyás, 282 km belvízcsatorna és 242 km hosszú árvízvédelmi töltés.

– Tevékenységünk jelentős részét képezi a kezelésünkben lévő állami vízfolyások, állóvizek és a hozzájuk tartozó vagyontárgyak működtetése, üzemeltetése, fenntartása és fejlesztése – emelte ki Tóth Sándor. – Az állam tulajdonában lévő vizek szabályozásával ugyanúgy foglalkozunk, mint az azokhoz kapcsolódó vízi utak rendeltetésre alkalmas állapotban tartásával, a hajóutak kijelölésével, valamint a vízminőségvédelmi nádgazdálkodással is.

Működési területükön a víz által okozott károk minden formája előfordul (árvíz, belvíz, helyi vízkár). Ezért kiemelten foglalkoznak a vízkárelhárítás műszaki, igazgatási teendőinek ellátásával, a védekezés területi szervezésével, szakmai irányításával. Közreműködnek a környezeti kárelhárítás operatív teendőinek ellátásában is.

Naprakész információk, észlelőhálózat

Az igazgatóság napi munkájának szakszerű elvégzése megköveteli, hogy a vizek mennyiségéről és minőségéről naprakész információval rendelkezzenek. Vízrajzi észlelőhálózatot, víztest monitoringot és vízminőségi laboratóriumot üzemeltetnek.
Feladataik körébe tartozik a víziközmű társulatok törvényességi ellenőrzése, a vízitársulatok szakmai felügyelete, továbbá az ivóvízminőség-javító program végrehajtása.

A hidrometeorológiai helyzetkép szerint Fejérben a 2017-es év átlagosan csapadékos volt, összesen 510 milliméter csapadék hullott, bár időbeli eloszlása rendkívül egyenetlenül alakult. A legtöbb eső szeptemberben esett.

A vízminőség komplex, fenntartható javítása

A Velencei-tavi partfal rehabilitációjának közvetlen célja a tó vízminőségének komplex, fenntartható javítása, a part menti területek természetközeli állapotának magasabb színvonalú megőrzése, biztosítása, illetve környezettudatos rehabilitációja, mindezekkel az európai uniós Víz keretirányelvnek megfelelő jó ökológiai állapot elérésének biztosítása – mondta el Tóth Sándor. Közvetett célja pedig a tóparti szolgáltatások ökoturisztikai szempontú újrapozicionálásának támogatása a környezetminőség komplex fejlesztésén keresztül.

„Mintaértékű” munkák, beavatkozások

Tóth Sándor műszaki igazgatóhelyettes további három fontos megyei projektet is kiemelt. A Váli-völgy vízrendezésére 3,5 milliárd forint áll majd rendelkezésre. A Séd–Nádor–Gaja vízrendszer rehabilitációja I. ütemében (1,9 milliárd forint) bővítik a Fehérvárcsurgói-tározó kapacitását. A Szent László-patak rehabilitációjának támogatási kerete 1,5 milliárd forint.

feol.hu