Hírek
2016. Július 08. 13:16, péntek |
Belföld
Forrás: mti
Tizenhárom éve indult a magyar Wikipédia
Tizenhárom éve indult el a Wikipédia online szabad enciklopédia magyar változata, amelynek jelenleg 1500 aktív szerkesztője van - mondta Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna pénteki műsorában.
A médiakutató, aki a Zsigmond Király Főiskola docense, elmondta: bár az emberek többsége úgy gondolja, a Wikipédia közösségi szerkesztése miatt nem annyira hiteles információforrás, tanulmányok bizonyítják, hogy valójában pont közösségi jellege miatt az. Hiszen több szem többet lát, a sok olvasó hamar megtalálja a hibákat az általa ismert szakterülethez tartozó szócikkekben, és kijavítják azokat - mondta.
Emellett azért is jobb, mint egy papír alapú lexikon, mert azonnal követi az új tudományos eredményeket, ingyen van, és bármeddig bővíthető - folytatta.
A jelenleg 300 ezer szócikkel bíró enciklopédia hátteréről a médiakutató azt mondta: hosszú távon éppen az jelenthet problémát, egyrészt, hogy a Wikipédiának nincs központi menedzsmentje, üzleti modellje, másrészt, hogy közösségi finanszírozású. Szűts Zoltán szerint így előbb-utóbb "kifáradnak" az önkéntes szerkesztők, és valószínűleg professzionális szerkesztői is lesznek az oldalnak. Ennek két előjele, hogy Magyarországon 1500 aktív szerkesztője van az enciklopédiának, ami nem túl magas szám a használókhoz képest, illetve, hogy már vannak nagyon jól megírt kiemelt szócikkek is.
Ezek érdekelhetnek még
2026. Február 27. 17:00, péntek | Belföld
Orbán Viktor: ha lesz olcsó energia, akkor talpon marad az európai autóipar
2026. Február 27. 16:00, péntek | Belföld
Szalay-Bobrovniczky Kristóf: újabb intézkedések erősítik a kritikus infrastruktúra védelmét
2026. Február 27. 13:12, péntek | Belföld
Orbán Viktor szerint megtámadták Magyarországot
Magyarországot megtámadták, "olajblokád" alá vették - jelentette ki a miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
2026. Február 27. 12:00, péntek | Belföld
NGM-helyettes államtitkár: a reptéri fejlesztések célja, hogy Magyarország a régió légiközlekedési központjává váljon
A reptéri fejlesztések célja, hogy a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér a régió utasforgalmi és teherszállítási csomópontjává váljon
