A vasárnapi szélvihar nyomán csaknem nyolcvan helyszínre riasztották Fejér megye hivatásos tűzoltóit. A leggyakrabban kidőlt fákat, leszakadt ágakat daraboltak fel motoros láncfűrésszel a tűzoltók, többségében Székesfehérváron és Dunaújváros térségében. Nyolc esetben épületek tetőfedését bontotta meg a heves szél. Az őszi időjárási körülmények sem mindig kíméletesek, ez ismét bebizonyosodott. A szélsőséges események leginkább az épületekben, a gépjárművekben és a növényi kultúrákban okoznak kárt. Ilyenkor a biztosító fizethet nekünk kártérítést, persze ha volt érvényes biztosításunk, ami vonatkozott is arra, ami éppen történt.

Az épületkárokra elsősorban a lakásbiztosítások vonatkozhatnak, gépjárműkárok esetébena Cascora számíthatunk, a növénykárokra pedig a mezőgazdasági biztosítások vonatkozhatnak. Adott tehát a helyzet: a vihar vagy a jégverés megrongálja az épület tetőzetét, a mélyebben fekvő helységeket akár méteres magasságban is elöntheti a felhőszakadásból származó nagy mennyiségű víz, a gépjárműveket pedig a vihar által lesodort, leszakított épületrészek, vagy letört ágak, kidőlt fák károsítják.

A lakásbiztosítások és a casco biztosítások többsége fedezetet nyújt ezekre a károkra is, tehát a legjobb, ha rendelkezünk ilyen szerződéssel. Fontos azonban tudni, hogy semmi sem olyan egyértelmű, mint amilyennek elsőre látszik. Csökkentheti a kifizetett kártérítés mértékét, ha utólag az állapítható meg, hogy a kár nem csak a vihar miatt keletkezett, hanem közrehatott a tetőfedés rossz kivitelezése vagy elhanyagolt állapota is. A biztosítási szabályzatok a vihart 54 km/h feletti sebességű szélnek definiálják, az építésügyi szabványok viszont 120 km/h szélsebességre való méretezést és kivitelezést írnak elő. A két érték közötti szélsebességnél tehát felmerülhet a kármegosztás lehetősége.

És akkor lássuk a teendőket.

Amennyiben a kellő elővigyázatosság, és az előrejelzések után mégis viharkárt szenvedünk (pl. az erős szél megbontja a tetőfedést), első teendőnk a keletkezett károk lehetőség szerinti enyhítése és a további károk megelőzése legyen (pl. megfelelő ideiglenes tetőfedés készítése). A biztosítónak minél hamarabb, de 48 órán belül mindenképp jelentsük be a kárt. Régi szabály, hogy a kár utáni helyzeten a kárszakértői szemléig, de maximum a bejelentéstől számított 5 napig csak olyan mértékben változtathatunk, ami a további károk megelőzéséhez szükséges. Ezt nem kell véresen komolyan vennünk, pár (akár mobilos) fényképpel, valamint a törmelékek megőrzésével is igazolhatjuk a kár bekövetkezését és nagyságát – ha van tartalék tetőcserepünk, megjavít(tat)hatjuk a tetőt.

Fontos azonban tudni, hogy az épületszerkezetek elhanyagoltsága, elhasználtsága szintén kizáró körülmény lehet, mert ilyenkor már nem (csak) a vihar okozta a kárt, tehát a biztosító részben, vagy egészben megtagadhatja a kártérítést. Jó hír viszont, hogy ha a viharral együtt járó csapadék a vihar által megbontott tetőn keresztül eláztatja a lakás helyiségeit, akkor a biztosítók ezeket a károkat is megtérítik.
Tömeges viharkárok, sok ezer kárbejelentés esetén előfordulhat, hogy a kárbejelentés alkalmával – pár kérdés megválaszolása után – a biztosító szemle nélkül felajánl egy maximum pár tízezer forintos kártérítési összeget. Ha ez megfelelő nekünk, nyugodtan fogadjuk el, és pár napon belül megérkezik a kártérítés a számlánkra – ha pedig nem felel meg, továbbra is ragaszkodhatunk a kárszakértői szemléhez, ahol igazolhatjuk a tényleges kárunk nagyságát.

nyolcezer.hu